Tartalomjegyzék[Elrejt][Előadás]
Amikor az elektronikus eszközöket, például a mobiltelefonokat, okosórákat és más hordható technológiát újabb modellekkel frissítik, évente jelentős mennyiségű szemetet termelnek.
Ha a régebbi verziókat új szenzorokkal és processzorokkal lehetett volna frissíteni, amelyek a készülék belső chipjébe pattannak, csökkentve a pazarlást mind a pénz, mind az anyagok tekintetében, az forradalmi lett volna. Gondoljon egy fenntarthatóbb jövőre, ahol az okostelefonokat, okosórákat és más hordható technológiát nem cserélik le folyamatosan újabb modellekre, és nem teszik ki a polcra.
Ehelyett frissíthetők a legújabb érzékelőkkel és processzorokkal, amelyek egyszerűen bepattannak az eszköz belső chipjébe, például egy meglévő szerkezethez hozzáadott LEGO kockákkal. Az ilyen újraprogramozható chipek naprakészen tarthatják az eszközöket, miközben csökkentik a digitális pazarlásunkat.
LEGO-szerű kialakításukkal egymásra rakható, testreszabható mesterséges intelligencia chip, az MIT mérnökei most egy lépést tettek a moduláris vízió felé.
Ez a bejegyzés alaposan áttekinti ezt a chipet, konfigurációit és jövőbeli következményeit.
Szóval, mi az a LEGO-szerű mesterséges intelligencia chip?
A következő jelentős fejlesztés, amely átalakítja a bolygót, a mesterséges intelligencia. A moduláris és fenntartható elektronika előállítása érdekében az MIT mérnökei most egy LEGO-ra emlékeztető AI chipet készítettek.
A további érzékelők hozzáadásának vagy a régi processzorok frissítésének egyszerűbbé tétele érdekében ez egy újrakonfigurálható chip számos réteggel, amelyek egymásra helyezhetők vagy válthatók.
A rétegek kombinációja alapján az „újrakonfigurálható” AI chipek korlátlanul bővíthetők. Ezért ezek a chipek csökkenthetik az elektronikai hulladék mennyiségét, miközben folyamatosan naprakészen tartják eszközeinket.
Most pedig vizsgáljuk meg ennek a chipnek a kialakítását.
Chip tervezés
A mesterséges intelligencia chip architektúrája valóban kivételes, mert a feldolgozó- és érzékelőelemek váltakozó rétegeit kombinálja LED-ekkel (light-emitting diódák), amelyek lehetővé teszik a chiprétegek vizuális interakcióját.
Az architektúra fénykibocsátó diódákat (LED) tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az optikai kommunikációt a chip rétegei között, valamint az érzékelő és a feldolgozó komponensek váltakozó rétegeit. Más moduláris chip architektúrákban a jelek továbbítása szinteken normál vezetéken történik.
Az ilyen kiterjedt kapcsolatok miatt az ilyen halmozási rendszerek nem konfigurálhatók, mivel nehéz, ha nem lehetetlen, vágni és újrahuzalozni. A tényleges vezetékek helyett az MIT koncepciója fény segítségével továbbítja az adatokat a chipen keresztül.
Ennek eredményeként a chip átrendezhető, olyan rétegekkel, amelyek hozzáadásával vagy levonásával például új szenzorokat vagy modern CPU-kat tartalmazhatnak. A mérnökök új, új koncepciója a képérzékelőket mesterséges szinapszis tömbökkel párosítja, és mindegyiket megtanítják egy bizonyos betű felismerésére, jelen esetben M, I és T.
A csapat egy optikai rendszert konstruál ahelyett, hogy a hagyományos módszert használná, amely az érzékelőadatokat fizikai kábeleken keresztül továbbítja a folyamathoz. Ebben a megközelítésben az egyes szenzorok és mesterséges szinapszisok egy tömböt alkotnak, amely lehetővé teszi a kommunikációt a betűk között anélkül, hogy fizikai kapcsolatokra lenne szükség.
A rétegek közötti jelek továbbítása szabványos vezetéken keresztül történik a szokásos moduláris chip elrendezésben. Ezek a hagyományos chipek nem konfigurálhatók újra, mivel az ilyen bonyolult vezetékezési elrendezéseket lehetetlen leválasztani és újrahuzalozni.
A kutatók izgatottan várják az úttörő tervezés megvalósítását a számítástechnikai eszközök, például önellátó érzékelők és különféle egyéb elektronikai eszközök fejlesztése érdekében, amelyek nem működnek olyan központi vagy elosztott erőforrásokkal, mint a felhőalapú számítástechnika vagy a szuperszámítógépek.
Chip konfigurációk
A kutatók egy chipet hoztak létre, amelynek számítási magja nagyjából akkora volt, mint egy darab konfetti, 4 négyzetmilliméter.
A chipnek három egymásra helyezett képfelismerő „blokkja” van, amelyek mindegyike egy képérzékelővel, egy optikai kommunikációs réteggel és egy mesterséges szinapszis tömbbel rendelkezik a három M, I vagy T betű egyikének azonosítására. pixelek véletlenszerűen generált képét vetítette a készülékre, és megmérte az egyes pixelek elektromos áramát neurális hálózat válaszként generált tömb.
Az áramerősség növekedésével növekszik annak a valószínűsége, hogy a kép az a betű, amelyet az adott tömb észlelésére betanítottak.
A kutatók felfedezték, hogy míg a chip képes megkülönböztetni a különböző homályos képeket, például az I és a T betűk között, kevésbé volt sikeres az egyes betűk tiszta képeinek osztályozása. Amikor a chip feldolgozórétegét azonnal kicserélték egy kiváló „zajtalanító” processzorra, a kutatók felfedezték, hogy az eszköz helyesen ismeri fel a képeket.
Azonban gyorsan lecserélték a chip feldolgozó rétegét egy képzett zajtalanító processzorra, majd elkészítették azt a klipet, amely megfelelően érzékelte a képeket.
Mivel úgy vélik, számtalan alkalmazás létezik ezekre az eszközökre, a kutatók a chipek feldolgozási teljesítményének és szenzorkapacitásának növelését is tervezik.
A kutatók úgy vélik, hogy az alkalmazások korlátlanok, és szándékuk szerint bővíteni kívánják a chip érzékelési és feldolgozási képességeit.
Ennek a jövője
A jövőbeli munka szempontjából a kutatókat különösen izgatja ennek az architektúrának a lehetséges alkalmazása szélsőséges számítástechnika olyan eszközöket, mint a szuperszámítógépek vagy a felhőalapú számítástechnika, amelyek a lehetőségek teljesen új világát nyitják meg.
Ahogy a dolgok internete növekszik, úgy nő a kereslet a többfunkciós élszámítógépek iránt. A csapat hisz ebben, mert sokat ad szélsőséges számítástechnika rugalmasság, javasolt kialakítása segíthet ebben.
IAz összetettebb képek észlelése vagy a hordható elektronikus bőr- és egészségügyi monitorozásban való felhasználása érdekében a kutatók a chip érzékelési és feldolgozási képességeinek fejlesztését is tervezik.
A kutatók érdekesnek találják, ha a felhasználók maguk állíthatnák össze a chipet különböző érzékelők és feldolgozási rétegek segítségével, amelyek külön is megvásárolhatók.
Képes vagy videós azonosítási igényeitől függően a felhasználó többféle közül választhat neurális hálózatok.
Következtetés
A csapat a számos lehetséges felhasználási mód közül az élszámítást emeli ki. Jeehwan Kim, az MIT gépészmérnöki docense azt jósolja, hogy a többfunkciós élszámítógépek iránti kereslet jelentősen megnő majd, ahogy belépünk az érzékelőhálózatokon alapuló dolgok internetének korszakába.
A jövőben „a javasolt hardvertervezésünk óriási alkalmazkodóképességet tesz lehetővé az élszámításhoz”.
Összefoglalva, ez a chip megváltoztatja a jövőt, és üdvözli az AI-alkalmazások szélesebb körét.
Hagy egy Válaszol