Tartalomjegyzék[Elrejt][Előadás]
Az infrastruktúra fontos része a szoftverfejlesztési folyamatnak, mivel közvetlenül felelős a szoftveralkalmazások zökkenőmentes működéséért. Szerverek, terheléselosztók, tűzfalak, adatbázisok és bonyolult konténerfürtök mind példák az infrastruktúrára.
Mivel az infrastrukturális nehézségek az egész fejlesztési folyamatot áthatják, ezek a termelési helyzeteken túl is relevánsak.
Ide tartoznak többek között a CI/CD platformok, állomásozó környezetek és tesztelőeszközök.
A szoftvertermék összetettségének növekedésével ezek az infrastrukturális kihívások egyre kritikusabbakká válnak. Az infrastruktúra manuális kezelésének hagyományos technikája gyorsan skálázhatatlan megoldássá válik, hogy megfeleljen a mai DevOps-alapú gyors szoftverfejlesztési ciklusok törekvéseinek.
Ennek eredményeként az Infrastructure as Code (IaC) mára a de facto fejlesztési megoldássá vált. Az infrastruktúra kódként (IaC) lehetővé teszi az infrastruktúra változásainak méretezését és nyomon követését, amikor azok felmerülnek.
Ebben a részben közelebbről megvizsgáljuk az infrastruktúrát kódként, beleértve annak előnyeit, létfontosságú jelentőségét és még sok mást. Tehát kezdjük.
Mi a Infrastruktúra mint kód?
Az Infrastructure as Code az a folyamat, amikor a megfelelő eszközök és rendszerek manuális konfigurálása helyett kód használatával biztosítanak és konfigurálnak egy környezetet. A fejlesztők a kódparaméterek meghatározása után szkripteket futtatnak, és az IaC platform automatikusan generálja a felhő infrastruktúrát.
Az ilyen automatizált informatikai konfigurációk lehetővé teszik a csapatok számára, hogy gyorsan elkészítsék a termékük teszteléséhez és futtatásához szükséges felhőbeállításokat. Az infrastruktúra mint kód lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy tetszőleges infrastruktúra-összetevőt hozzanak létre, például hálózatokat, terheléselosztók, adatbázisok, virtuális gépek és kapcsolattípusok.
Laikus kifejezéssel élve, ez az infrastruktúra biztosításának és kezelésének folyamata, amelyet kóddal, nem pedig kézzel határoznak meg. Az IaC egy fontos DevOps-technika is, amely a gyors ütemű szoftverszállítási életciklushoz szükséges.
Lehetővé teszi a DevOps csapatok számára az infrastruktúra gyors felépítését és verziózását a forráskód verziószámával megegyező módon, valamint nyomon követhetik ezeket a verziókat, hogy minimalizálják az IT-környezetek közötti inkonzisztenciát, ami komoly problémákat okozhat a telepítés során.
Az IaC deklaratív és imperatív megközelítései
Az IaC kétféleképpen közelíthető meg: deklaratív vagy imperatív.
Egy IaC-eszköz beállítja a rendszert, ha deklaratív megközelítést használ, amely leírja a rendszer tervezett állapotát, beleértve azt is, hogy milyen erőforrásokra van szüksége és milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
A deklaratív megközelítés nyomon követi a rendszerobjektumok aktuális állapotát is, így könnyebben kezelhető az infrastruktúra állásideje. Egy kötelező módszer viszont felvázolja azokat az utasításokat, amelyeket a megfelelő sorrendben kell végrehajtani a tervezett konfiguráció létrehozásához.
Számos IaC technológia deklaratív megközelítést alkalmaz az infrastruktúra kiépítéséhez, és ezt automatikusan megteszi. Egy deklaratív IaC-eszköz módosítja a kívánt állapotot, ha Ön végrehajtja azokat. Ha alapvető eszközt használ, meg kell találnia, hogyan alkalmazhatja ezeket a korrekciókat. Az IaC eszközök gyakran mindkét módban képesek működni, bár előnyben részesítik egyiket a másikkal szemben.
Hogyan működik az infrastruktúra kódként?
Az infrastruktúra kódként való teljes megvalósításához néhány követelménynek meg kell felelnie.
Platform felhőalapú hosting szolgáltatásként (IaaS)
Az első és legfontosabb igény a távoli hozzáférésű hosting. A konfigurációkezelő eszköznek csatlakoznia kell a távoli gazdagéphez, és ott változtatásokat kell végrehajtania. A csapatának garantálnia kell, hogy a konfigurációkezelő eszköz hozzáférjen, ha a távoli infrastruktúra önfelügyelt.
Az IaaS-kompatibilis felhőtárhely-platformon található API-k lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy igény szerint építsenek, távolítsanak el és módosítsanak infrastruktúra-erőforrásokat. A konfigurációkezelő rendszerek ezeket az API-kat használhatják ezen tevékenységek további automatizálására. A Digital Ocean, az Amazon AWS és a Microsoft Azure három fő IaaS-rendszer.
Konfigurációkezelési platform
Az IaaS API-khoz csatlakozó és a tipikus műveleteket automatizáló eszközkészlet az IaC befejezésének következő előfeltétele. Emberek egy csoportja együtt dolgozhat szkriptek és eszközök gyűjteményének létrehozásában. Ehhez azonban jelentős erőfeszítésekre, folyamatos karbantartásra és minimális megtérülésre lenne szükség. A Terraform, az Ansible, a Salt Stack és a Chef csak néhány a nyílt forráskódú konfigurációkezelő eszközök közül, amelyek kezelik ezt a kihívást.
Verzióvezérlő rendszer
A konfigurációkezelő platform jelölőnyelven, például YAML-en írt szövegfájlokat használ, hogy feladatokat és szekvenciákat biztosítson a platform számára. Ezek a szöveges fájlok alkalmazáskódként kezelhetők, és egy verzióvezérlő lerakatban tárolhatók. A lehívási kérelmek és a kódellenőrzések megengedettek a tárolóban, amely egyetlen igazságpontként működik. A Git verziókezelő rendszer a legnépszerűbb.
Ha ezekkel az előfeltételekkel rendelkezik, fontolja meg a következő forgatókönyvet: egy fejlesztő új alkalmazásszolgáltatást szeretne hozzáadni a rendszerhez. Ez a példa egy IaC folyamatot mutat be.
- Az előnyben részesített konfigurációkezelési platformon, a Terraformon a fejlesztő módosít egy YAML konfigurációs szövegfájlt. A változtatások értelmében új hosting szerverre van szükség.
- A Git-tárházban a fejlesztő végrehajtja a változtatásokat egy szolgáltatáságon. A fejlesztő lekérési kérelmet hoz létre, mivel a projekt Git-tárházát a Bitbucket tárolja. A csapat egy másik tagja átnézi a lehívási kérelmet, és észreveszi az új infrastruktúra fejlesztéseket. A lekérést a csapat egyik tagja hagyja jóvá, és a fejlesztő integrálja a változtatást a tár fő ágába.
- Ebben a lépésben a konfigurációs platform szükséges a frissítés végrehajtásához. A fejlesztő manuálisan kezdeményezheti a frissítést. Mivel a csapat a Bitbucket-et használja, hozzáférnek a Bitbucket Pipelines-hez, és egyet használhatnak az eljárás automatizálására.
- A Terraform a végrehajtás után csatlakozik a csapat IaaS-jához. A Terraform az IaaS API-t használja egy parancssorozat futtatására, amely frissíti az IaaS-t a várható infrastruktúra-konfigurációra.
IaC előnyei
Az IaC automatizált eljárásokon keresztül számos módon segíti a szervezeteket IT-infrastruktúra-igényeik kezelésében. Az IaC telepítésének néhány előnye a következő:
- Konzisztencia: Az IaC növelheti a konzisztenciát és csökkentheti a kézi beállítások során gyakran előforduló hibákat. Ezenkívül megakadályozza a konfigurációs eltolódást, amely a kézi művelet során előfordulhat. Az IaC lehetővé teszi a nem dokumentált, ad-hoc konfigurációmódosítások megelőzését a konfigurációs szabványok kódolásával és dokumentálásával.
- Hatékonyság: Az infrastruktúra kódolásával létrehozható egy kiépítési sablon, ami megkönnyíti a rendszerkonfigurációt, a karbantartást és az adminisztrációt. Rugalmas, megismételhető és méretezhető infrastruktúrát épít ki. Ennek eredményeként a DevOps felgyorsíthatja a szoftverfejlesztés minden szakaszát, így naponta több alkalmazás jelenik meg.
- Csökkentett költség: Az IaC lehetővé teszi a virtuális gépek programozott kezelését, így nincs szükség manuális hardverkonfigurációra és frissítésre. Ugyanazzal a kóddal egy kezelő egy gépet vagy 1000 egységet telepíthet és kezelhet. Ennek eredményeként kevesebb alkalmazottra van szükség, és többé nincs szükség új felszerelésre, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez.
- Sebesség: Az IaC lecsökkenti a fejlesztőknek az infrastruktúra biztosításához szükséges időt azáltal, hogy azt egyszerű szkriptké alakítja. Ennek eredményeként az alkalmazások telepítését már nem késlelteti az infrastruktúra, és az új szoftverek lényegesen gyorsabban szállíthatók.
- Csökkentse a kockázatot: Ahogy az IaC bátorítja verziókezelés, a konfigurációs fájljai, mint bármely más szoftverforráskódfájl, nyomon követhetők. Ennek eredményeként a kockázat csökken.
Milyen problémát old meg az IaC?
Az Infrastructure as Code a kiadási folyamat környezeti eltolódásának problémájának megoldására jött létre. IaC nélkül a csapatok felelősek az egyes telepítési környezetek beállításainak karbantartásáért. Minden környezet hópehellyé fejlődik, egy olyan egyedi elrendezéssé, amelyet nem lehet automatikusan megismételni.
A telepítés során a környezetek közötti következetlenség problémákat okoz. A hópelyheknek kézi műveletekre van szükségük, amelyeket nehéz kezelni, és amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra adminisztrációjában és karbantartásában bekövetkező hibákhoz.
Az infrastruktúra mint kód az idempotencia gondolatához ragaszkodik.
Az idempotencia arra utal, hogy a telepítési parancs mindig ugyanúgy konfigurálja a célkörnyezetet, függetlenül a környezet kezdeti állapotától. Az identitás elérése vagy egy meglévő cél automatikus beállításával vagy a meglévő cél elvetésével és újrakezdéssel érhető el.
Ennek eredményeként az IaC használatával a csapatok módosítják a környezet leírását és a konfigurációs modell verzióját, amelyet gyakran jól dokumentált kódformátumokban, például JSON-ban írnak. A modell kiadási folyamatban fut a célkörnyezetek beállításához. A csapat a forrást szerkeszti, nem a célt, ha módosítania kell.
Mennyire számít az IaC a DevOpsban?
A DevOps és a folyamatos integrációs/folyamatos szállítási (CI/CD) módszerek megvalósítása szükségessé teszi az IaC használatát. Felmenti a fejlesztőket a kiépítési kötelezettségek többsége alól, lehetővé téve számukra, hogy csak egy szkriptet futtassanak az infrastruktúra üzembe helyezéséhez.
Ennek eredményeként az alkalmazások telepítése nem akad el az infrastruktúra kiépítése közben, és a rendszergazdákat nem terhelik időigényes manuális feladatok. Az integrációtól és a teszteléstől a szállításon és a telepítésen át a CI/CD az alkalmazás teljes életciklusa során állandó automatizálásra és folyamatos felügyeletre támaszkodik. Az automatizálás működéséhez állandó környezetre van szükség.
Ha a fejlesztőcsapat egyféle módon szállítja az alkalmazásokat vagy konfigurálja a környezeteket, az üzemeltetési csapat pedig más módon telepíti és konfigurálja a környezetet, az alkalmazástelepítések automatizálása nem lehetséges.
A DevOps módszertan összehangolja a fejlesztői és üzemeltetési csapatokat, ami kevesebb hibát, kézi telepítést és következetlenséget eredményez. Mivel mind a fejlesztői, mind az üzemeltetési csapatok ugyanazt az alkalmazástelepítési leírást tudják használni, az IaC segít a fejlesztés és a műveletek szinkronizálásában, lehetővé téve a DevOps megközelítést.
Minden környezetnek, beleértve az éles környezetet is, ugyanazt a telepítési módszert kell követnie. Minden alkalommal, amikor az IaC-t használják, azonos környezet jön létre.
Következtetés
A DevOps nagymértékben támaszkodik az infrastruktúrára, mint kódra. Az infrastruktúra mint kód a következő természetes lépés annak érdekében, hogy működése jövőre kész legyen egy olyan világban, ahol a bomlasztó technológiák folyamatosan átalakítják az IT-szektort.
Lehetővé teszi a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználását cloud computing, csökkenti a manuális IT-infrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos hibákat, és javítja a szoftverfejlesztés sebességét. Mindez a működési költségek csökkentésével valósul meg.
Hagy egy Válaszol