Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos és laikus közösségek egyik legnépszerűbb témája lett.
De mi is pontosan az AI?
Ez az átfogó útmutató mindent megtud, amit az AI-ról tudnia kell, a történetétől és eredetétől a jelenlegi alkalmazásaiig és a jövőbeli lehetőségekig.
Akár teljesen kezdő, akár tapasztalt szakember, ez az útmutató átfogó megértést nyújt az AI-ról. Tehát kezdjük!
Mi az a mesterséges intelligencia?
Összességében az AI egy gyűjtőfogalom az intelligens viselkedés minden formájára. A szó a görög „művészet szerelmese” szóból és a latin „intelligens” szóból származik.
Tehát alapvetően „mesterséges intelligenciát” jelent, abban az értelemben, hogy ez egy számítógép-alapú rendszer, amely utánozza az emberi lény viselkedését.
Ez a számítástechnikának egy olyan ága, amely a számítógépek intelligens viselkedésének vizsgálatával foglalkozik. Ez a viselkedés az arcok felismerésétől a kimondott parancsokra való reagálásig bármi lehet.
A mesterséges intelligencia története
Mint sok minden, az AI sem új ötlet. Évszázadok óta létezik, de igazán csak az 1950-es években terjedt el. Az MI-t az ókori görögök használták először.
Például létrehoztak egy nyelvi feldolgozó rendszert, amelyet a katonai és az üzleti életben segítettek.
Az 1950-es évek végén az AI fellendülésnek indult. Az első figyelemre méltó mérföldkő az első általános célú mesterséges intelligencia, az „Eliza” megalkotása volt.
Joseph Weizenbaum az 1960-as években fejlesztette ki Elizát az MIT-n. Az AI-t úgy alakították ki, hogy segítse az embereket a kommunikációban azáltal, hogy a beszélgetést tanulási és tanítási módként használja. Az Eliza volt az első számítógépes program, amely átment a Turing-teszten.
A Turing-teszt egy módszer annak meghatározására, hogy egy mesterséges intelligencia rendszer zseniális-e.
Ezt követően az AI mező felrobbant. Manapság az AI nagyon aktív és növekvő terület. Az AI legizgalmasabb fejlesztéseiről értesülhet, ha elolvassa a legújabb AI-technológiát.
Miért van szükségünk AI-ra?
Az AI egyre népszerűbb, ahogy egyre több technológiai vállalat ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket. Végül is az AI-t mindenben használjuk, a Google-keresésektől a Siri-ig az iPhone készülékeinken.
Szóval, mi a nagy baj?
A mesterséges intelligencia nagyszerű módja az emberi agynál hatékonyabb rendszerek létrehozásának. Az AI-rendszerek olyan módon tanulhatnak a tapasztalatokból és elemezhetik az információkat, ahogyan az emberek egyszerűen nem.
Az AI-rendszerek például nagyszerűen veszik át az általunk adott összes adatot, és megtanulják, hogyan hozzunk döntéseket ezen információk alapján.
Az AI másik kiváló példája a Google keresőmotorja. Annyira okos, hogy a másodperc töredéke alatt több mint 500 millió oldalnyi információ között tud keresni. De a múltban egy ilyen kereséshez egy egész emberi lénynek évekbe telt volna.
Érdekes tény, hogy sok információt gyorsan képes feldolgozni. Az emberi agy percenként csak körülbelül száz szót tud feldolgozni. Az AI azonban körülbelül 100,000 XNUMX szó/perc sebességgel képes feldolgozni az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az AI sokkal hatékonyabb lehet, mint az ember.
Hogyan működik az AI?
Először is meg kell értenünk, hogyan a emberi agy működik. Minden azon múlik, hogyan tároljuk az információkat. Az emberi agy megszámlálhatatlan számú sejtből, úgynevezett neuronokból áll. Ezek a neuronok felelősek minden gondolkodásunkért és döntéshozatalunkért.
A neuronok szinapszisokon keresztül kapcsolódnak más neuronokhoz. Ezek a szinapszisok olyanok, mint a kis hidak, amelyek összekötik az idegsejteket. Amikor valami újat tanulunk, az agyunk neuronjai összekapcsolódnak, és új szinapszisokat hoznak létre. Így tároljuk az információkat.
Hasonlóképpen, amikor vissza akarjuk idézni ezeket az információkat, hozzáférhetünk az információ tárolására használt szinapszisokhoz. Így hozunk döntéseket.
Most, hogy megértjük az agy működését, elkezdhetjük megérteni az AI működését. Aztán megtanulhatjuk, hogyan tegyük jobbá az AI-t.
Az AI-nak két fő típusa van. Ezek a szabályalapú AI és a tanuló AI.
Szabályalapú AI
Ez az AI legalapvetőbb típusa. Ilyenkor adunk egy számítógépnek egy követendő szabályrendszert. Ezek a szabályok úgy vannak beállítva, hogy a számítógép megértse. Ez az AI elemi formája.
Például egy olyan program, amely arra utasítja a számítógépet, hogy ismerje fel az arcot, egy egyszerű szabályalapú mesterséges intelligencia. A program az arcra és a személyre vonatkozó összes információt képes tárolni az adatbázisban.
Ezután, amikor új arccal jelenik meg, össze tudja hasonlítani az új arcot az arcok adatbázisával. Ha talál egyezést, utasíthatja a számítógépet, hogy ismerje fel az arcot.
Az ilyen típusú mesterséges intelligencia leggyakoribb példája egy játékprogram.
Korábban ezek a programok mindegyike sajátos módon íródott. A programozónak meg kellett értenie a programmal, hogy mi a játék. Ezután meg kellett tanítania a programot, ami a játék megnyeréséhez szükséges.
Manapság az AI-rendszereket általánosabb módon is meg lehet írni. A programozónak nem kell megtanítania az MI-nek, hogy mi a játék. Ehelyett csak meg kell adnia az AI-nak a játék szabályait.
AI tanulás
Ilyenkor megtanítjuk a számítógépet, hogyan tanuljon önállóan. Ez az AI fejlettebb formája.
Tegyük fel például, hogy építünk egy robotot, amely képes felvenni egy dobozt. Ennek a robotnak meg kell tudnia tanulni, hogyan kell ezt megtenni tapasztalatból. A robotnak minden információt el kell tárolnia a doboz felvételével kapcsolatban.
Ezután, amikor új dobozt mutatnak be, felhasználhatja ezt az információt a doboz felvételére.
Ezt az AI-típust használja az Amazon Alexa.
A mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségei
Most, hogy alapvető ismereteink vannak az AI működéséről, láthatjuk, hogyan segíthet nekünk a mesterséges intelligencia a jövőben. Az AI segítségével sok mindent automatizálhatunk. A mesterséges intelligencia segítségével állást kereshetünk, orvosi problémákat diagnosztizálhatunk, új termékeket tervezhetünk, és segíthetünk döntésekben.
Az AI-nak azonban van egy hátránya is. Sok munkahelyet vált majd fel.
Képesek leszünk jobb termékeket készíteni és több dolgot csinálni kevesebb emberrel. Másrészt lehetővé teszi, hogy kevesebb idő alatt többet dolgozzunk.
A jövőben az AI számos szerepet fog betölteni. Jelenleg azonban az AI-t főként adatelemzésre és információ-visszakeresésre használják.
Következtetés
Nagyon sok lehetőség rejlik az AI-ban.
Az AI jövője azonban még mindig a levegőben van. Nem tudjuk, mit hoz a jövő.
Ezért alapvető fontosságú annak megértése, hogy az AI milyen hatással lesz a munka jövőjére. Tudnunk kell, hogy mibe keveredünk, és tudnunk kell az AI következményeit.
Az AI azonban már most is jelentős hatást gyakorol mindennapi életünkre és gazdaságunkra.
Hagy egy Válaszol