Tartalomjegyzék[Elrejt][Előadás]
- 1. Mit értesz adatbázis alatt?
- 2. Mit értesz DBMS alatt?
- 3. Magyarázza el a különböző DBMS-nyelveket.
- 4. Soroljon fel néhány előnyt a DBMS-nek?
- 5. Említse meg a hagyományos fájl alapú rendszerek hátrányait, amelyekkel szemben a DBMS-ek rendelkeznek.
- 6. Mit értesz ACID tulajdonságokon a DBMS-ben?
- 7. Milyen szerepet tölt be az SQL a DBMS-ben?
- 8. Az üres hely vagy a nulla NULL értéknek számít az adatbázisokban?
- 9. Mi is pontosan az adattárház?
- 10. Mit jelent a DBMS ellenőrzési pont?
- 11. Ismertesse a különböző DBMS adatabsztrakciós rétegeket.
- 12. Mit jelent Önnek a „lekérdezés optimalizálás”?
- 13. Entitás-kapcsolat modellezés: mi ez?
- 14. Mit jelentenek az „entitás”, „entitástípus” és „entitáskészlet” kifejezések egy adatbázis-kezelő rendszerben?
- 15. Mik azok a kapcsolatok, és milyen kapcsolatok vannak a DBMS-ben?
- 16. Mi is pontosan az RDBMS?
- 17. Mit jelentenek az „intention” és „extension” kifejezések egy adatbázisban?
- 18. Milyen sokféle normalizálási módszer létezik, és mit jelent a „normalizálás” kifejezés?
- 19. Ismertessen egy zárat! Meg kell magyarázni a megosztott zárolás és a kizárólagos zárolás közötti fő különbséget az adatbázis-tranzakció során.
- 20. Mit jelent a „normalizálás” és a „denormalizálás” kifejezés?
- 21. Ismertesse az adatbázis-particionálást és jelentőségét!
- 22. Mit jelentenek Önnek a „proaktív”, „visszamenőleges” és „egyidejű frissítés” kifejezések?
- 23. Mit jelent számodra a „kurzor” kifejezés? Ismertesse a sokféle kurzort.
- 24. Ismertesse a hálózati és hierarchikus adatbázismodellek közötti eltéréseket!
- 25. Ismertesse a MongoDB-t.
- 26. Ismertesse a 2- és 3-szintű DBMS-rendszerek közötti eltéréseket.
- 27. Mit jelent egy adatbázisban a „kivonatolás” kifejezés?
- 28. Milyen szerepet tölt be az adatbázis-adminisztrátor a DBMS-ben?
- Következtetés
Az adatok a világ bármely pontján megtalálhatók! A mai piacon naponta több mint 2.5 kvintimillió bájt adat keletkezik.
Elengedhetetlen, hogy mindannyian elemezzük ezeket az adatokat, és adatbázis-kezelő rendszerek (DBMS) segítségével biztosítsuk a szükséges eredményeket. Másrészt a DBMS ismerete lehetővé teszi az adatbázis-adminisztrátorként való munkát.
Tekintettel arra, hogy ezt a bejegyzést a DBMS-interjúkérdésekről olvassa, feltételezem, hogy már tisztában van ezekkel a részletekkel. Bármely adatelemző szakmának az adatbázis-kezelő rendszerek (DBMS) alapos ismeretével kell kezdődnie.
A hatékony adatbázis-rendszerek felépítése megköveteli a hatalmas mennyiségű adat rendszerezésének, értékelésének, áttekintésének és értelmezésének képességét.
Íme néhány DBMS-interjúkérdés, amelyek segíthetnek a következő állásinterjún sikeresen elhelyezkedni, és elnyerni azt a pozíciót, amelyről álmodozott, akár már megkezdte az adatelemzői pályafutását, akár csak most kezdi.
A DBMS-interjúk legfontosabb kérdéseit listába gyűjtöttük, hogy segítsünk az interjúban, és megerősítsük a téma megértését.
1. Mit értesz adatbázis alatt?
Az adatbázis egy logikusan felépített adatgyűjtemény, amely egyszerűen frissíthető, elérhető és karbantartható. Bármi, amit a create paranccsal generál, adatbázis-objektum, és az adatbázisok gyakran tartalmaznak táblák vagy objektumok gyűjteményeit, amelyek bejegyzésekkel és mezőkkel rendelkeznek.
Egy táblázat egyetlen bejegyzését egy sor vagy egy sor jelöli. Az adattárolás alapvető elemei, amelyek a tábla egy adott aspektusáról nyújtanak részleteket, egy attribútum vagy egy oszlop.
A DBMS a felhasználó által megadott lekérdezések segítségével kéri le az adatokat egy adatbázisból.
2. Mit értesz DBMS alatt?
A DBMS olyan szoftverprogramok, amelyek logikailag összekapcsolt adatok létrehozásában és kezelésében segítenek.
Másképpen fogalmazva, az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) olyan felületet vagy eszközt ad számunkra, amellyel különféle műveleteket hajthatunk végre, beleértve az adatbázis felépítését, adatok hozzáadását, eltávolítását, adatok módosítását stb.
Az adatbázis-kezelő rendszernek (DBMS) nevezett szoftver lehetővé teszi az adatok biztonságosabb tárolását, mint egy fájlalapú rendszer.
3. Magyarázza el a különböző DBMS-nyelveket.
Íme néhány, a DBMS-ek által használt nyelv:
- DDL (Data Definition Language): Az adatbázis meghatározásához szükséges utasításokat tartalmazza. CREATE, ALTER, DROP, TRUNCATE, RENAME stb. néhány példa.
- DML (Data Manipulation Language): tartalmazza az adatbázisban lévő adatok kezeléséhez szükséges parancsokat. Ilyen például a SELECT, UPDATE, INSERT, DELETE stb.
- DCL (Data Control Language): olyan parancsokat tartalmaz, amelyek a felhasználói engedélyek és az adatbázis-rendszer vezérlőinek kezeléséhez szükségesek. Például GRANT és REVOKE.
- TCL (Tranzakcióvezérlő nyelv): Olyan parancsokat tartalmaz, amelyeket az adatbázis-tranzakciók kezeléséhez kell használni. Például COMMIT, ROLLBACK és SAVEPOINT.
4. Soroljon fel néhány előnyt a DBMS-nek?
- Számos felhasználó egyszerre cserélhet adatokat ugyanabból az adatbázisból. Ezenkívül ez a fajta megosztás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan reagáljanak az adatbázis-környezet változásaira.
- Lehetőség van arra, hogy több felhasználó egyszerre tekintse meg ugyanazt az adatbázist.
- csökkenti a duplikációt az adatbázisban egy olyan rendszer bevezetésével, amely az összes adatot egyetlen adatbázisba egyesíti.
- Szükség esetén az adatbázisban lévő adatok visszaállíthatók, és az adatokról automatikus biztonsági mentés programozható.
- Lehetővé teszi az adatformátum módosítását az összes futó alkalmazási folyamat összetételének megőrzése mellett.
5. Említse meg a hagyományos fájl alapú rendszerek hátrányait, amelyekkel szemben a DBMS-ek rendelkeznek.
Egy tipikus fájl alapú rendszerben kénytelenek vagyunk minden oldalt átvizsgálni, mivel nincs indexelés, ami időigényessé és lomhává teszi a tartalom elérését.
A redundancia és az inkonzisztencia a többi probléma, mivel a fájlok gyakran tartalmaznak redundáns és duplikált adatokat, és ezek egyikének megváltoztatása mindegyik következetlenné válik.
Az adatokhoz való hozzáférés nagyobb kihívást jelent a hagyományos fájlalapú rendszereknél, mivel az adatok rendszerezetlenek. Egy másik hátrány a párhuzamosság-ellenőrzés hiánya, amely megakadályozza, hogy több művelet párhuzamosan működjön ugyanazon a fájlon, és ehelyett egy művelettel az egész oldalt zárolják.
Az adatbázis-kezelő rendszerek a hagyományos fájlalapú rendszerekkel kapcsolatos problémákat is megoldották, beleértve az integritás-ellenőrzést, az adatok szétválasztását, az atomitást, a biztonságot és még sok mást.
6. Mit értesz ACID tulajdonságokon a DBMS-ben?
Az adatok integritásának megőrzése érdekében betartandó alapvető irányelvek az adatbázis-kezelő rendszer ACID jellemzői. Ezek ezek:
- Atomosság – A „mindent vagy semmit” elvnek is nevezik, az atomitás azt állítja, hogy egyetlen egység minden értékelését vagy teljesen, vagy egyáltalán nem végzik el.
- Konzisztencia: Ez a tulajdonság azt mutatja, hogy az adatbázisban lévő adatok minden tranzakció előtt és után is állandóak.
- Isolation – Ez a tulajdonság azt határozza meg, hogy egyszerre több tranzakció is megtörténhet.
- Tartósság – Ez a tulajdonság biztosítja, hogy minden tranzakció rögzítésre kerüljön a nem felejtő memóriában, miután befejeződött.
7. Milyen szerepet tölt be az SQL a DBMS-ben?
Az SQL a Structured Query Language rövidítése, és fő funkciója a relációs adatbázisokkal való interakció az adatok bevitelével és frissítésével/módosításával.
8. Az üres hely vagy a nulla NULL értéknek számít az adatbázisokban?
Nem, a NULL érték nagyban különbözik a nullától és a szóköztől, mivel olyan értéket jelöl, amely hozzá van rendelve, nem ismerhető, nem elérhető vagy nem releváns, szemben az üres szóközzel és a nullával, amelyek mindegyike egy-egy karaktert jelent.
9. Mi is pontosan az adattárház?
Az adattárház az a folyamat, amely során adatokat gyűjtenek, kinyernek, feldolgoznak és importálnak több forrásból annak érdekében, hogy azokat egyetlen adatbázisban tárolják.
Az adattárház felfogható egy központi adattárnak, ahol az adatokat adatelemzésre használják fel, és a tranzakciós rendszerekből és más relációs adatbázisokból áramlásokat végeznek.
A adattárház egy sor történelmi adatot tartalmaz egy szervezettől, amelyeket a vállalaton belüli döntéshozatal javítására használnak.
10. Mit jelent a DBMS ellenőrzési pont?
A Checkpoint metódus törli az összes korábbi naplót a rendszerből, és véglegesen elmenti azokat a tárolóeszközre.
Két olyan technika, amely segíthet a DBMS-nek az ACID-minőségek helyreállításában és megőrzésében, az árnyékoldalak megőrzése és az egyes tranzakciók naplózása. Az ellenőrző pontok fontosak a napló alapú helyreállítási mechanizmushoz.
A tranzakciós napló rekordja felhasználható az összeomlás időpontjáig tartó összes adat visszaállítására az ellenőrzőpontokról, amelyek azok a minimális pontok, ahonnan az adatbázismotor egy összeomlás után helyre tud állni.
11. Ismertesse a különböző DBMS adatabsztrakciós rétegeket.
Az adatabsztrakció lényegtelen információk elrejtése a felhasználó elől, hogy elősegítse a zökkenőmentes interakciót. Az absztrakciónak három rétege létezik:
- Fizikai szint: Az absztrakció legkisebb szintje az adatok fizikai tárolását írja le a memóriában. Az adatok eléréséhez szekvenciális és véletlen hozzáférésű módszerek is használhatók. A fájlok rendezéséhez B+ fákat és hash technikákat használnak.
- Logikai szint: Az a szint, ahol az adatokat táblázatok formájában tárolják. Ezenkívül alapvető struktúrákat használnak a különböző elemek közötti kapcsolatok tárolására.
- Nézeti szint: Ez az absztrakció legmagasabb szintje. A valódi adatbázisnak csak egy része, amelyet sorok és oszlopok képviselnek, elérhető a felhasználók számára. Ugyanazon adatbázis több nézete is elképzelhető. A felhasználók nem értesülnek a tárolási és megvalósítási sajátosságokról.
12. Mit jelent Önnek a „lekérdezés optimalizálás”?
A lekérdezés optimalizálási lépése megkeresi a legalacsonyabb tervezett költségű értékelési stratégiát. Ez a fázis akkor válik relevánssá, ha több algoritmus és technika áll rendelkezésre ugyanazon probléma megoldására.
Íme a lekérdezésoptimalizálás néhány előnye:
- A kimenet gyorsabban lesz kézbesítve
- Csökkenti a az idő összetettsége és a tér
- Több megkeresés rövidebb idő alatt feldolgozható.
13. Entitás-kapcsolat modellezés: mi ez?
Ez az adatbázis-tervezési módszer diagramokat használ a valós világ tényleges elemeinek entitásként való ábrázolására és kapcsolataik megjelenítésére. Ez a módszer megkönnyíti a DBA-csapat számára a séma megértését.
14. Mit jelentenek az „entitás”, „entitástípus” és „entitáskészlet” kifejezések egy adatbázis-kezelő rendszerben?
Entitás: Egy valós elem akkor tekinthető entitásnak, ha olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megfelelnek az adott attribútumainak. Például egy diák, alkalmazott vagy tanár egy entitást szimbolizál.
Entitástípus: Az entitástípust hasonló jellemzőkkel rendelkező entitások csoportjaként írják le. Egy entitástípust egy vagy több csatolt tábla képvisel egy adatbázisban. Az entitástípust vagy attribútumokat olyan tulajdonságnak tekinthetjük, amely kifejezetten azonosítja az entitást. Egy diák például egy tárgyat szimbolizál, olyan jellemzőkkel, mint a diákigazolvány, a diák neve stb.
Entitáskészlet: Az adatbázisban lévő összes entitás, amely egy bizonyos entitástípushoz tartozik, egy entitáskészletként van összegyűjtve. Például egy entitáshalmaz az összes diák, alkalmazott, tanár és így tovább gyűjteménye.
15. Mik azok a kapcsolatok, és milyen kapcsolatok vannak a DBMS-ben?
Egy DBMS-ben a kapcsolat olyan helyzet, amelyben két entitás kapcsolódik egymáshoz. Ebben az esetben az idegenkulcs-táblázat hivatkozik a másik tábla elsődleges kulcsára.
A következő lista a DBMS-ben található számos kapcsolattípust tartalmazza:
- Egy az egyhez kapcsolat: Ezt a kifejezést az A táblázat egy sora és a B táblázat egy sora közötti kapcsolat leírására használják.
- Egy-a-többhöz kapcsolat: Akkor használatos, ha kapcsolat van az A táblázat egy sora és a B táblázat több sora között.
- Sok-sok kapcsolat – Akkor használatos, ha az A táblázatban nagyszámú sor köthető a B táblázat nagy számú sorához.
- Önhivatkozási kapcsolat – Akkor használatos, ha az A táblázatban lévő rekord egy másik rekordhoz kapcsolódik ugyanabban a táblában.
16. Mi is pontosan az RDBMS?
Az RDBMS vagy relációs adatbázis-kezelő rendszerek ezeknek a rendszereknek a rövidítése. A táblaindexek és adatrekordok nyomon követésére szolgál.
Az RDBMS-ek az adatbázis-kezelő rendszerek egy részhalmaza, amelyek struktúrát használnak más adatbázis-objektumokkal kapcsolatos információk megkeresésére és lekérésére. A relációs adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) megkönnyíti a relációs adatbázisok frissítését, beszúrását, eltávolítását, szerkesztését és kezelését.
Az RDBMS legtöbbször az SQL nyelvet használja, mivel az felhasználóbarát és rendszeresen használt.
17. Mit jelentenek az „intention” és „extension” kifejezések egy adatbázisban?
A fő különbség a szándék és a kiterjesztés között az adatbázisban a következő:
Intension: A szándék, amelyet néha adatbázissémának is neveznek, az adatbázis leírásának leírására szolgál. Az adatbázis felépítése során jön létre, és többnyire nem változik.
Kiterjesztés: Másrészt a kiterjesztés az adatbázisban lévő sorok teljes számának mérése egy időben. Amikor egy adatbázisban sorokat hoznak létre, módosítanak vagy törölnek, a kiterjesztés, más néven az adatbázis pillanatképe, értéke folyamatosan változik.
18. Milyen sokféle normalizálási módszer létezik, és mit jelent a „normalizálás” kifejezés?
A normalizálás az adatok strukturálásának folyamata az adatok megkettőzésének és redundanciájának megakadályozása érdekében. Számos normalizálási szakasz követi egymást, és normál formának nevezzük. A következő tipikus formák egymástól függenek.
Az első három normálforma a következő.
NF-1, vagyis első normál forma, sorok ismételt csoportosítás nélkül
A 2NF a Second Normal Form rövidítése. Egy támogató (nem kulcs) oszlop minden értéke a teljes fő kulcstól függ.
A három normál űrlap (3NF) csak az elsődleges kulcstól függ, és nem függ semmilyen más támogató (nem kulcs) oszlopértéktől.
Ezeken kívül vannak magasabb normál formái is, mint például a BCNF.
BNCF – A 3NF kifinomultabb és igényesebb változatát 3.5NF-nek nevezik. A táblázatnak 3NF-ben kell lennie, és be kell tartania a BCNF szabályt, miszerint A-nak kell lennie a táblázat szuperkulcsának minden A->B funkcionális függőség esetén.
19. Ismertessen egy zárat! Meg kell magyarázni a megosztott zárolás és a kizárólagos zárolás közötti fő különbséget az adatbázis-tranzakció során.
Az adatbáziszár olyan biztonsági intézkedés, amely megakadályozza, hogy két vagy több adatbázis-felhasználó egyszerre frissítsen egy megosztott adatot.
Más adatbázis-felhasználók vagy munkamenetek nem szerkeszthetik az adatokat addig, amíg a zárolást fel nem oldják egy adott adatbázison, amikor egyetlen adatbázis-felhasználó vagy munkamenet zárolást kapott.
Megosztott zárolás: Egy adatelem olvasásához megosztott zárolásra van szükség, és sok tranzakció zárolhatja ugyanazt az adatelemet megosztott zárolás alatt. A megosztott zárban lévő adatelemek sok tranzakcióval olvashatók.
Kizárólagos zárolás: Minden írási művelet végrehajtására készülő tranzakció rendelkezik zárral, amely kizárólagos zárolásként ismert. Ez a zárolási forma megtiltja a többszörös tranzakciókat, megakadályozva az eltéréseket az adatbázisban.
20. Mit jelent a „normalizálás” és a „denormalizálás” kifejezés?
A normalizálási folyamat magában foglalja az adatok több táblára történő felosztását a redundancia csökkentése érdekében. A normalizálás nagyobb lemezterület-kihasználást eredményez, és egyszerűbbé teszi az adatbázis integritásának megőrzését.
A denormalizálás a normalizálás ellentéte, mivel a normalizált táblákat egyetlen táblává egyesíti az adatok visszakeresésének felgyorsítása érdekében. A normalizálás megfordításával a JOIN művelet lehetővé teszi az adatok denormalizált ábrázolásának előállítását.
21. Ismertesse az adatbázis-particionálást és jelentőségét!
A logikai adatbázist különálló, önálló entitásokra osztja fel az adatparticionálás folyamata, ami javítja a rendelkezésre állást, a teljesítményt és a kezelhetőséget.
Íme néhány ok, amiért fontos az adatbázis-particionálás:
- Növeli a lekérdezések hatékonyságát
- Lehetővé teszi egy bizonyos partíció jelentős részeihez való hozzáférést
- Az adatok lassú, olcsó tárhelyen tárolhatók.
22. Mit jelentenek Önnek a „proaktív”, „visszamenőleges” és „egyidejű frissítés” kifejezések?
Proaktív frissítés: Mielőtt az adatbázis életbe lépne, ezeket a módosításokat megtörténik rajta.
Visszamenőleges frissítés: Miután egy adatbázis a valós világban működik, ezek a visszamenőleges módosítások megtörténnek rajta.
Egyidejű frissítés: Ezeket a módosításokat pontosan ugyanabban a pillanatban hajtják végre az adatbázisban, amikor a tényleges világban hatályba lépnek.
23. Mit jelent számodra a „kurzor” kifejezés? Ismertesse a sokféle kurzort.
A kurzor egy adatbázis-objektum, amely megkönnyíti a soronkénti adatkezelést, és egy eredményhalmazt képvisel.
Ez a többféle kurzor:
- Implicit kurzor: Ez a fajta kurzor azonnal deklarálódik, amint az SQL végrehajtásra kerül. A felhasználó ebben az esetben nem kap tájékoztatást a kurzor deklarációjáról.
- Explicit kurzor: Mivel egy lekérdezést több sorban dolgoz fel, ezt a kurzort a PL/SQL írja le.
24. Ismertesse a hálózati és hierarchikus adatbázismodellek közötti eltéréseket!
Az adatok egy hierarchikus adatbázis-paradigma fához hasonló csomópontokba vannak rendezve. Egy csomóponthoz csak egy szülőcsomópont tartozhat.
Ennek eredményeként ennek a modellnek az adatai egy a többhez kapcsolattal rendelkeznek. A webböngészőkben gyakran használt Document Object Approach (DOM) ennek a modellnek a kiváló példája.
A hierarchikus modell továbbfejlesztett változata a hálózati adatbázis-modell. Az adatok ebben az esetben a fához hasonlóan vannak elrendezve. Egy gyermekcsomópont azonban több szülőcsomóponthoz is kapcsolódhat.
Ennek eredményeként sok-sok kapcsolat alakul ki az adatcsomópontok között. A hálózati adatbázisok közé tartozik az Integrated Data Store (IDS) és az IDMS (Integrated Database Management System).
25. Ismertesse a MongoDB-t.
A MongoDB egy nyílt forráskódú, nem relációs, strukturálatlan adatbázis. Adatait dokumentum-orientált adatbázisunkban egyedi dokumentumokból álló gyűjteményekben tároljuk.
A MongoDB-ben található dokumentum egy méretes JSON-objektum, amelynek nincs konkrét szerkezete vagy szintaxisa. A JSON-dokumentumokat a MongoDB egy BSON nevű binárisan kódolt formátumban képviseli.
26. Ismertesse a 2- és 3-szintű DBMS-rendszerek közötti eltéréseket.
A „kétszintű architektúra” kifejezés olyan kliens-szerver architektúrára utal, amelyben az ügyfeleken futó alkalmazások köztes szoftver használata nélkül közvetlenül kommunikálnak a kiszolgálókon futó adatbázisokkal.
A 3-szintű kialakítás egy további réteget tartalmaz a kliens és a szerver között, hogy a felhasználók számára grafikus felhasználói felületet biztosítson, és biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tegye a rendszert. Ebben a tervezési formában az ügyféloldali alkalmazás kölcsönhatásba lép egy szerveroldali alkalmazással, amely ezután beszél az adatbázisrendszerrel.
27. Mit jelent egy adatbázisban a „kivonatolás” kifejezés?
Egy karakterlánc kivonatolásra kerül egy kulcsba vagy értékbe, amely az eredeti karakterláncot reprezentálja, de gyakran rövidebbre rögzítve van. Mivel egy elem megtalálása az eredeti értéknél rövidebb kivonatoló kulccsal gyorsabb, a kivonatolást az adatbázisokban lévő objektumok indexelésére és lekérésére használják.
28. Milyen szerepet tölt be az adatbázis-adminisztrátor a DBMS-ben?
Az adatbázis-adminisztrátornak (DBA) a következő kulcsfontosságú szerepei vannak a DBMS-ben:
- Adatbázisok beállítása és telepítése
- Adatok migrációja
- Teljesítményértékelés
- Biztonsági intézkedések tervezése és végrehajtása
- Adatmentés és -tárolás
- Hibaelhárítás
Következtetés
A DBMS-interjúkra vonatkozó kérdések és válaszok gyűjteménye referenciaként szolgál, hogy a potenciális jelöltek gyorsan és egyszerűen megérthessék ezeket a kérdéseket.
Összefoglalva, elemeztük a szervezetekben gyakran feltett DBMS-interjúk legfontosabb kérdéseit.
Hagy egy Válaszol