A technológiai fejlődés az elmúlt években átalakította a szervezetek működését, új lehetőségeket és problémákat hozva.
A vállalkozásokat arra kényszerítették, hogy gondolják át az adatok tárolásának, feldolgozásának és kezelésének módját, mivel megnőtt az adattárolás, a feldolgozási teljesítmény és a méretezhetőség iránti igény.
Két fő technológia, amely e nehézségek megoldására fejlődött ki, az elosztott számítástechnika és a felhőalapú számítástechnika.
Ez a két technológia, bár nem ugyanaz, megváltoztatta a vállalkozások és szervezetek működését.
Ebben a részben megvizsgáljuk az elosztott számítástechnika és a felhőalapú számítástechnika közötti különbségeket, valamint ezek előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy melyik a jobb bizonyos felhasználási esetekben.
Mi az elosztott számítástechnika?
Az elosztott számítástechnika a számítási architektúra egy olyan típusára vonatkozik, amelyben több számítógépes rendszer egyesítve egyetlen, nagyszabású számítástechnikai rendszert alkot.
Az ilyen típusú számítástechnika két célja a feldolgozási kapacitás növelése és olyan összetett problémák megoldása, amelyeket egyetlen számítógép nem képes kezelni.
Egy elosztott számítástechnikai rendszerben minden számítógépes rendszer saját feldolgozási képességgel rendelkezik, és egy bizonyos adatgyűjtés kezeléséért felelős. T
o feladatok tervezése és az eredmények megbeszélése, a számítógépek kölcsönhatásba lépnek egymással. Gyorsabban működik, mert a teher megoszlik, és a rendszer összetevői kölcsönhatásba léphetnek.
A hatalmas adatmennyiség és a feldolgozási teljesítmény kezelésének képessége alkalmassá teszi az elosztott számítástechnikai megoldásokat a növekvő számítási követelményekkel rendelkező vállalkozások számára.
Az elosztott számítástechnika sok vállalat számára költséghatékony alternatívát jelent, mivel lehetővé teszi a hálózat egyszerű bővítését a kereslet növekedésével anélkül, hogy további hardvervásárlásra lenne szükség.
Az elosztott számítástechnika egyik fő előnye a hatalmas mennyiségű adat párhuzamos feldolgozásának képessége, ami jelentősen csökkentheti a feladat elvégzéséhez szükséges időt.
Mivel az egyik meghibásodása esetén a többi számítógép is beléphet a kitöltéshez, a rendszer is meglehetősen megbízható. Hiba vagy kimaradás esetén ez segít garantálni a számítógépes rendszer működését.
Azonban nehéz lehet az elosztott számítástechnika beállítása és kezelése. Kompatibilitási problémák merülhetnek fel a különböző rendszerek között, és a számítógépeket hálózatba kell kötni és megfelelően be kell állítani. A szoftverek és a hálózat karbantartásának licencdíjai szintén további kiadást jelenthetnek.
Jellemzők
- Az elosztott számítástechnika révén számos számítógép működik együtt egyetlen, masszívan párhuzamos számítástechnikai rendszer létrehozása érdekében.
- Azáltal, hogy több számítógép kerül a hálózatba, az elosztott számítástechnika lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy szükség szerint növeljék számítási kapacitásukat.
- A rendszer megbízhatóbb, mert decentralizált; ha az egyik számítógép meghibásodik, a többiek átvehetik az irányítást.
- Az elosztott számítástechnikai rendszereket a vállalat egyedi igényeihez lehet szabni.
- Az elosztott rendszer teljes feldolgozási teljesítménye és sebessége több processzor kombinálásával nő.
- Egy elosztott rendszer sok adatot képes kezelni, mert a benne lévő számítógépek adatokat cserélhetnek egymással.
- Az elosztott számítástechnika jelentősen növelheti a számítási tevékenységek teljesítményét és sebességét azáltal, hogy a bonyolult kérdéseket kisebb, jobban kezelhető részekre bontja, és egyidejűleg több gépen feldolgozza.
- Terheléselosztás, amelyben a feldolgozási feladatok egyenlően oszlanak meg a hálózat gépei között, az elosztott számítástechnika teszi lehetővé.
- Az elosztott számítástechnika költséghatékony megoldás, mivel lehetővé teszi a hálózat bővítését az igények változásával anélkül, hogy további felszerelést kellene vásárolnia.
- A párhuzamos feldolgozásnak köszönhetően egy probléma több összetevője egyszerre több számítógépen is kezelhető.
Érvek
Skálázhatóság: Az elosztott számítástechnika lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy növeljék vagy csökkentsék feldolgozási teljesítményüket azáltal, hogy szükség szerint több gépet csatlakoztatnak a hálózathoz.
Megbízhatóság: A rendszer megbízhatóbb, mert decentralizált; ha az egyik számítógép meghibásodik, a többiek felvehetik a lazaságot.
Megnövelt feldolgozási teljesítmény: Az elosztott rendszer sebessége és teljes feldolgozási teljesítménye több processzor kombinálásával nő.
Költséghatékonyság: Az elosztott számítástechnika költséghatékony módszer, mivel lehetővé teszi a hálózat szükség szerinti bővítését további felszerelés vásárlása nélkül.
Testreszabás: Az elosztott számítástechnikai rendszereket a szervezet egyedi igényeihez lehet szabni.
Hátrányok
Bonyolultság: Az elosztott számítástechnikai rendszerek beállítása és karbantartása kihívást jelenthet, mivel gondos számítógép-konfigurációt és hálózatépítést igényel.
Karbantartás és karbantartás: A szoftverlicenc és a hálózat karbantartás költségeit is beleszámíthatjuk.
Kompatibilitási problémák: A különböző platformok közötti kompatibilitási problémák miatt nehéz lehet biztosítani, hogy a hálózat számítógépei kölcsönhatásba léphessenek egymással.
Korlátozott vezérlés: Mivel egy elosztott rendszerben a számítási erőforrások több gép között vannak megosztva, előfordulhat, hogy a szervezetek csak korlátozott mértékben irányíthatják őket.
Biztonsági problémák: Mivel nincs központi felügyeleti hatóság hálózati biztonság, a rendszer decentralizált felépítése potenciálisan biztonsági problémákat vethet fel.
Most már elég jól érti az elosztott számítástechnikát. Haladjunk előre cloud computing
Mi az a cloud computing?
A „cloud computing” kifejezés arra utal, hogy a számítógépes erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz internetes hozzáférést kínálnak.
Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek és használhassanak különféle erőforrásokat és szolgáltatásokat, beleértve a tárolást, a feldolgozási teljesítményt, az alkalmazásokat és a szoftvereket, anélkül, hogy meg kellene vásárolniuk és karbantartaniuk kellene a mögöttes hardvert és szoftvert.
Az ügyfelek igény szerinti internet-hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz a számítógépes erőforrásokhoz, amelyeket egy harmadik fél szolgáltató kezel és karbantart egy felhőalapú számítástechnikai környezetben.
Mivel nem kell sok pénzt költeniük hardverre és szoftverre, a cégek gyorsan növelhetik vagy csökkenthetik feldolgozási teljesítményüket a változó kereslet hatására.
Az adatok és programok távolról történő tárolásának és internetkapcsolattal rendelkező helyről történő elérésének lehetősége a felhőalapú számítástechnika másik előnye a vállalkozások számára.
Egy adott helytől vagy hardverkészlettől való függőségüknek köszönhetően a vállalatok rugalmasabbak és mobilabbak.
Az alapul szolgáló számítógépes erőforrások kezeléséről és karbantartásáról a harmadik fél szolgáltató gondoskodik a számítási felhőben, ami lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az alapvető üzleti tevékenységükre koncentráljanak.
A felszabaduló belső erőforrások és a csökkent informatikai adminisztrációs terhelés eredményeként a szervezetek hatékonyabban tudják elosztani erőforrásaikat.
Jellemzők
- A szervezetek az internetet használhatják arra, hogy igény szerint számítógépes erőforrásokat szerezzenek be a számítási felhőnek köszönhetően.
- Anélkül, hogy új hardverre vagy szoftverre kellene pénzt költeniük, a felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy igényeik változásával rugalmasan növeljék számítási képességeiket.
- A felhőalapú számítástechnikával a mögöttes számítási erőforrásokat egy külső beszállító karbantartja és kezeli, növelve a megbízhatóságot és csökkentve az állásidőt.
- Pay-per-use cloud computing A szolgáltatások lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy csak a ténylegesen felhasznált erőforrásokért fizessenek.
- Nagyobb mobilitást és rugalmasságot biztosít a számítási felhő, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy internetkapcsolattal bárhonnan hozzáférjenek és használják a számítógépes erőforrásokat.
- A felhőben tárolt adatokat és erőforrásokat általában a jó hírű felhőszolgáltatók által biztosított erős biztonsági intézkedések védik.
- Mivel gyakran kevesebb tényleges szerverre van szükség, az alapul szolgáló hardver karbantartása kevesebb energiát és erőforrást fogyaszt, így a számítási felhő környezetbarát technológia.
- A szervezetek számos szoftverhez és alkalmazáshoz férhetnek hozzá a számítási felhőn keresztül, beleértve az üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat, a vállalati szoftvereket és a termelékenységi eszközöket.
- Mivel a vállalatoknak nem kell saját felszerelést és szoftvert vásárolniuk és karbantartaniuk, a számítási felhő gyakran megfizethetőbb, mint a hagyományos informatikai megoldások.
- Mivel a csapattagok bárhonnan hozzáférhetnek és használhatják ugyanazokat az erőforrásokat, a felhőalapú számítástechnika megkönnyíti az együttműködést és a kommunikációt.
Érvek
Költséghatékonyság: Mivel a vállalkozásoknak nem kell saját felszerelést és szoftvert vásárolniuk és karbantartaniuk, a felhőalapú számítástechnika gyakran megfizethetőbb, mint a hagyományos informatikai megoldások.
Skálázhatóság: A szervezetek szükség szerint egyszerűen növelhetik számítási képességeiket a felhőalapú számítástechnika használatával anélkül, hogy pénzt kellene költeniük új felszerelésre vagy szoftverre.
Nagyobb mobilitás és rugalmasság: A szervezetek a számítási felhő segítségével bárhonnan hozzáférhetnek és használhatják a számítógépes erőforrásokat internetkapcsolattal, így nagyobb mobilitást és rugalmasságot biztosítanak számukra.
Nagyobb megbízhatóság: A felhőalapú számítástechnikával egy külső szolgáltató felelős a mögöttes számítógép-erőforrások kezeléséért és karbantartásáért, a megbízhatóság növeléséért és az állásidő csökkentéséért.
Fokozott együttműködés: Mivel a csapattagok bárhonnan hozzáférhetnek és használhatják ugyanazokat az erőforrásokat, a felhőalapú számítástechnika megkönnyíti az együttműködést és a kommunikációt.
Hátrányok
Biztonsági problémák: Ha a felhőszolgáltató adatsértést vagy más biztonsági eseményt szenved, kérdések merülhetnek fel a felhőben tárolt érzékeny adatok biztonságával kapcsolatban.
Korlátozott felügyelet: A vállalkozásoknak csak kismértékben van ellenőrzésük a felhőben lévő számítógépes erőforrások felett, és ezeket az erőforrásokat a külső szállító módosíthatja.
Függőség az internet-hozzáféréstől: A felhő használatához konzisztens és megbízható internetkapcsolat szükséges, ami bizonyos helyeken vagy kimaradások esetén nem mindig lehetséges.
Megfelelőségi problémák: A számítási felhő használata megfelelőségi problémákat vethet fel egyes vállalkozások és szervezetek számára, különösen az adatbiztonságot és az adatvédelmet szabályozó törvények tekintetében.
Költségbizonytalanság: Bár a felhőalapú számítástechnika megfizethetőbb lehet, mint a hagyományos informatikai megoldások, előfordulhat, hogy a költségek kiszámíthatatlanok, mivel előfordulhat, hogy a vállalkozások olyan erőforrásokért fizetnek, amelyek felhasználására nem számítottak.
Hasonlóságok és különbségek az elosztott számítástechnika és a felhőalapú számítástechnika között
Hasonlóságok
Hálózati környezet: Hálózati környezetben, amikor az erőforrások több szerver vagy eszköz között vannak megosztva, az elosztott számítástechnika és a felhőalapú számítástechnika egyaránt működik.
Felhasználásonkénti fizetési modell: Mindkét stratégia gyakran fizetésenként működik, lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy csak az általuk ténylegesen felhasznált erőforrásokra költsenek pénzt.
Távoli hozzáférés: A szervezetek az elosztott számítástechnikának és a felhőalapú számítástechnikának köszönhetően bárhonnan hozzáférhetnek és használhatják a számítógépes erőforrásokat internetkapcsolattal.
Skálázhatóság: Új hardverbe vagy szoftverbe való befektetés nélkül mindkét lehetőség egyszerűvé teszi a vállalatok számára, hogy szükségleteik változásával méretezzék számítási erőforrásaikat.
Igény szerinti hozzáférés: A szervezetek igény szerinti hozzáférést kapnak a számítógépes erőforrásokhoz hálózati kapcsolaton keresztül az elosztott számítástechnika, illetve a számítási felhő segítségével.
Különbségek
Erőforrások tulajdonjoga: Az elosztott számítástechnikában a szervezet általában birtokolja és tartja karban a számítási erőforrásokat, de a számítási felhőben egy külső szolgáltató birtokolja és tartja karban az erőforrásokat.
Irányítás: Az elosztott számítástechnikában a szervezeteknek nagyobb befolyásuk van az adatok és a számítási erőforrások felett, de a számítási felhőben az irányítás a külső szolgáltató által kínált interfészekre korlátozódik.
A központosítás szintje: Míg a felhőalapú számítástechnika központosított, ahol az összes számítási erőforrást egyetlen szolgáltató kezeli, az elosztott számítástechnika gyakran decentralizált, és minden eszköz vagy szerver függetlenül működik a hálózaton belül.
Biztonság: Tekintettel arra, hogy a vállalkozás rendelkezik a mögöttes erőforrások és adatok felett, az elosztott számítástechnika nagyobb biztonságot nyújthat, mint a felhőalapú számítástechnika, amely sebezhető lehet a külső szolgáltató által előidézett biztonsági incidensekkel vagy egyéb problémákkal szemben.
Testreszabhatóság: A felhőalapú számítástechnika általában csak a külső szolgáltató által kínált erőforrásokat és konfigurációkat teszi lehetővé, míg az elosztott számítástechnika nagyobb testreszabhatóságot tesz lehetővé, mivel a szervezetek jobban felügyelhetik az erőforrásokat, és saját igényeiknek megfelelően testreszabhatják azokat.
Költség: Az elosztott számítástechnika drágább lehet, mivel a vállalkozásoknak saját számítástechnikai erőforrásaikat kell megvásárolniuk és fenntartaniuk, de a felhőalapú számítástechnika gyakran megfizethetőbb, mivel csak a ténylegesen felhasznált erőforrásokért fizetnek.
Megbízhatóság: A felhőalapú számítástechnika megbízhatóbb lehet, mint az elosztott számítástechnika, mivel a külső szolgáltató felelős a mögöttes erőforrások kezeléséért és karbantartásáért, míg az elosztott számítástechnika kevésbé megbízható bizonyos hálózati csomópontokkal vagy szerverekkel kapcsolatos problémák miatt.
Együttműködési képesség: A felhőalapú számítástechnika az erőforrások egységes szolgáltató általi szabványosítása és kezelése révén javított együttműködést tesz lehetővé, de szétszórt számítástechnika esetén az interoperabilitást hátráltathatja az eszközök és a hálózati konfigurációk sokfélesége.
Környezetbarát: Míg az elosztott számítástechnika kevésbé környezetbarát, mert több hardvert és energiát igényel, a felhőalapú számítástechnika környezetbarátabb lehet, mivel kevesebb fizikai szervert és kevesebb energiát használ a mögöttes erőforrások karbantartására.
Késési idő: A felhőalapú számítástechnika késleltetése alacsonyabb lehet, mint az elosztott számítástechnika, mivel az erőforrások jellemzően központi helyen, gyors kapcsolatokkal rendelkező adatközpontokban helyezkednek el, míg az elosztott számítástechnika késleltetése magasabb lehet az eszközök közötti távolságtól és a hálózati kapcsolatok sebességétől függően.
Következtetés
Összefoglalva, mind a felhőalapú számítástechnika, mind az elosztott számítástechnika hatékony módszer a vállalkozások számítógépes erőforrásainak biztosítására. Az ideális technika az egyes cégek egyedi igényeitől és követelményeitől függ. Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és hátrányai.
Az elosztott számítástechnika nagyobb testreszabást, biztonságot és a mögöttes erőforrások és adatok ellenőrzését teszi lehetővé a vállalatok számára. A felhőalapú számítástechnikához képest azonban drágább és kevésbé környezetbarát lehet.
Másrészt a felhőalapú számítástechnika nagyobb megfizethetőséget, megbízhatóságot és környezeti fenntarthatóságot biztosít, de kevesebb vezérléssel és testreszabással.
Hagy egy Válaszol